Tokaj

Tokaj

„Távol ködébe vesző Kopasz, vén történelmi kapuőr a magyar Kánaán bejáratánál” – így jellemezte a megejtően szép természeti környezetben épült középkori eredetű kisvárost, Tokajt és környékét Krúdy Gyula a 20. század elején. S valóban a magyar Kánaán az, ami Tokajban várja a vendégeket. Itt találkozik a Tisza a Bodroggal, a várost egyfelől az ölelkező folyók vízmosta partjai, másfelől a Kopasz-hegy sziklás-löszös lábai határolják. Az öreg hegy meredélyes oldalát évszázados szőlőkultúra, csúcsait pedig bokros, cserjés erdőség borítja. Átellenben a Bodrog-Tiszazug árterülete természetvédelmi táj.

"... E hegyeken laknak az öröm istenei, innen küldik szét a világba apostolaikat a palackokba zárt aranyszínű lángokat, hogy prédikálják a népeknek, miszerint e föld nem siralom völgye..." Már a 17-18. században is sokan felkeresték Tokajt, hogy megnézzék, hol és hogyan is készül a világhírű bor, s aligha cáfolták volna meg Petőfi sorait. A 2002-ben kultúrtáj kategóriában világörökségi rangot nyert közel ötezer lakosú város hazánk legkiválóbb fehérborát termelő tájegységének központja, a híres „tokaji”, XIV. Lajos szavaival a királyok bora, a borok királya is a városról kapta a nevét.

Tokaj, illetve a tokaji bor az 1500-as években nyerte el mai rangját. A szőlőhegyeken elsősorban furmint, hárslevelű és sárga muskotály alkották-alkotják az ültetvényeket. A nemespenésszel fedett pincékben az alapborok mellett érik a főbor, az aszú, illetve az aszúszemekkel kevert „élő” fürtök együtt feldolgozása révén előállott „szamorodni” (lengyelül samo rodnij - ahogy született). A török világ elmúltával egyre jelentősebb szerephez jutott a borkivitel. Mivel az egész környék szívesen árusította termékét „tokaji bor”-ként, a 18. század elejétől jelen volt az az igény, hogy az országos főhatóság szabályozza a borkivitelt, amivel összefüggött az eredetvédelem is. Végül 1737-ben született egy királyi rendelet, mely felsorolta azokat a településeket, amelyek határában a tokaji bor előállításához alkalmas szőlő termelhető. Ezzel megszületett a világ első zárt borvidéke.

Tokaj központja a mai Kossuth-tér és környéke. A teret 18-19. századi paloták határolják. A főtér központjában 2000-től az államalapító Szent István király bronz szobra, Péterfy Lászó munkája egy hatalmas oszlopra helyezve uralja a teret. Jobbra egy csonka oszlopon, mintegy pódiumon elhelyezve Hegyalja bronz térképe látható. A 20. század elején épült római katolikus templom különlegessége, hogy a hagyományoktól eltérően a templom keletre tájolt, amivel egy imponáló teret teremtettek. A templomtól balra, déli irányban áll a mindenkori uradalom központi épülete, alatta a Rákóczi pince. Előtte a hegyaljai folklór meghatározó figuráját, Bacchust, népisesen "Baksus"-t láthatjuk, Szanyi Péter 1988-as munkáját, egy díszkutat zárva magába, amelyet a Rajna-vidéki német testvérváros, Östrich-Winkel ajándékozott a városnak.

Tokajt a szőlő és a bor városának szokták nevezni. A város azonban nemcsak a bornak köszönheti, hogy a világörökség része lett, a település több száz éve része a hazai és nemzetközi kulturális és irodalmi életnek. Gondoljunk csak a jezsuita Timon Sámuelre, Némethi Ferencre, aki tokaji várkapitányként írt zsoltárokat, Balassi Bálintra, aki Tokajban élt egy évig, Nicolaus Lenaura, aki itt töltötte gyerekkora egy részét, vagy a Tokaji Írótáborra, amely miatt évről évre az irodalmi élet legkiválóbbjai érkeznek a városba. Ezt a szellemi örökséget gondozza, mutatja be a Tokaji Múzeum, amely a Kossuth-tér szomszédságában áll, s amely egykor egy görög kereskedő háza volt. A műemléképület díszes termei és mediterrán jellegű pihenőkertje megkapó keleti hangulatot áraszt. A szellemi, kulturális örökség ápolója a 2006. tavaszára kulturális- és konferenciaközpontként újjászülető egykori neomór stílusú zsinagóga és a nagyrendezvények is: a Tokaji Borok Fesztiválja és a Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok évről évre ezreket vonzanak a városba, ugyanúgy, mint a Patkó-bányában megrendezett szabadtéri programok. A borkultúra fellegvára mára tehát az észak-magyarországi kulturális élet egyik fellegvárává is vált.